Vasmacs

sosem gondoltam, hogy egy fog egyik napról a másikra elkezd egyszer csak kurvára fájni, főleg, hogy lukat sem látok rajta. Azt meg plane nem gondoltam, hogy egyszerre öt fog tud fájni, csak úgy, dafke. Az ilyen egészségügyi dolgok kezelése több lépcsős szokott lenni nálam, és mondjuk pont a fog az, amivel az első lyukgyanúnál rongyolok a fogorvoshoz, nehogy végül valami zöldcsempés horror ügyeleten kelljen egyszer hajnalban várnom. Szóval végig szoktam a fájdalomszintek alapján gondolni, hogy akkor mit csináljak, algopirin, vagy algopirin, de most nem nagyon volt időm ezeken gondolkodni, mert egyszer csak a fél fejem bedurrant, és képtelen voltam lokalizálni, hogy most akkor melyik fogamat szeretném azonnal, kézzel kihúzni, mert baloldalt, felül mindegyiket. Vagy az is jó érzés lett volna, ha egy vésővel éket verek valamelyikbe és akkor kijön onnan, aminek jönnie kell. A fogfájás meg olyan, hogy nem nagyon lehet túllátni rajta, én meg ültem bent a gyárban és kapkodtam a telefonokat, meg fogadtam az embereket és gondolom a fejemre kiült, hogy egy tizedmásodpercen belül ölök. Ez csütörtökön volt, a fájdalomingerem szerint reggel fel akartam hívni a szexi beach boy fogorvost. Éjjel arra gondoltam, hogy ha tehetném, már éjjel is felhívnám, sőt, azonnal kezeljen, ahogy kell, de persze bennem volt, hogy ez nem is olyan fogfájás, amit ismerek. És majd beülök a székébe és amikor azt kérdezi, hogy melyik fáj, akkor azt mondom, hogy nem mondom el, találja ki, amúgy meg nem tudom. Aztán reggelre elmúlt, ilyet sem hallottam még, de délután visszajött. És mivel péntek volt, és hiába hívogattam a beach boyt, nem akart engem, kisebb pánik lett rajtam úrrá, hogy mi a szart csinálok hétfőig, ha tényleg beüt a mennykűűűű. Éjjel nem aludtam és próbáltam úgy szenvedni, hogy anyám meg ne hallja. És közben a pánik fokozat kúszott fel bennem, elhagyva a sztereotípiámat, miszerint én ügyeletre soha nem megyek, mert az egyenlő az ápolatlan fogak, a gondozatlan szájhigiénia és a soha nem megyek fogorvoshoz elismerésével, mert a fog az szent. Hajnalban azt gondoltam, leszarom, hétfőn addig állok a beach boy ajtaja előtt, amig meg nem szán és időpont nélkül beenged. Utána arra gondoltam, hogy másnap megkeresem az első ügyeletet és megmutatom. Majd arra jutottam, hogy nemcsak megkeresem, de könyörgök, hogy húzza ki az összeset baloldalt felül, mert már azt is leszarom, ha foghijjas leszek örökre és azt is, ha fájdalomcsillapító nélkül csinálja, puszta kézzel. Aztán valahogy elaludtam. Reggelre elmúlt, csak a halántékom fájt és az orrom töve. Kicsit szuttyogtam is. Végül kifújtam az orrom és a zsepi látványtól lezsibbadtam. Volt ott minden, amit most nem akarsz elolvasni, de leginkább vér. Azóta csak az arcom feszít. Három hetes influenza és szövődménye, én így szeretlek.

A sztori egy mondatban, fájt a fogam, de csak arcüreggyulám van :DD