Vasmacs

Tegnap azt álmodtam, hogy férfi vagyok. Háború volt és jöttem haza, vagyis kúsztam és aknákat kellett kerülgetnem. Teljesen természetes volt, hogy pali vagyok és az is, hogy bármelyik pillanatban meghalhatok. Előttem fel is robbant egy és azt is apátiával fogadtam, hogy egy pillanaton múlt, de csak mentem előre fásultan. Aztán hazamentem és egy pici, madárcsontú, szőke nő várt, aki csak beszélt és beszélt és igaziból sosem láttam, de még amikor felébredtem, utána sokáig éreztem, hogy mennyire szeretem. Ismerem az energiáit és az is teljesen természetes volt, hogy nem nő, hanem férfi vagyok.

Egyébként sokszor érzem azt, hogy sok bennem a férfi energia. Ez gátol is rendesen, hogy kiteljesedjek nőként, pedig tényleg eszembe nem jut, hogy térfelet váltsak. Sokszor kérdezték az exeim, amikor még nem az exeim voltak, hogy bújós vagyok-e. És igen, de ez is milyen már, hogy kérdezni kell:D Volt, aki kiváltotta belőlem  és volt, aki nem, hát ennyi. De mondjuk a másik oldal is legyen bújós, mert az annnyira jó, és nyilván nekem is volt olyan, hogy nem tudott velem az lenni. És miután ekkora irodalmi és filozófiai magasságokba értem, a lényeg, hogy azért nő vagyok, bújás ide, vagy oda :DD

ps: ja, és tudjátok mi a szar vert atomjaimra? kakaóscsiga, kenyér, sajtospogácsa, álbarnakenyér, croissant,... és amikor megérzem a pékség szagát, ami illat, ááááá,  kész vagyok...mi lesz így :(( Így már nem eszem glutént sem. Sem tojást és tojásost. Sem tejet, sem tejesest. Sem cukrost, sem tartósítószerest, sem színezettet, szóval kreatívnak kell lennem, hogy élvezzem a táplálkozást. És mondjuk most pont ott tartok, hogy a cél, hogy ne legyek folyton éhes. Csomót fogytam már, elkezdtem futni, szóval nyárra, ha magamtól nem, de egy kis ráirányított lökéssel csak formába kerülök. És lassan eljutok a fénytáplálkozáshoz is....