Vasmacs

Asszem már megmaradok, viszont nem biztos, hogy felkerül a büszkeségtáblára ez a húsvét. Pedig nagyon jó volt, csak kicsit alternatív jellegű.

Szóval ott tartottam, hogy kergettem a kiütéseim és a levegőt, szteroid nélkül. És mivel az antihisztamin esténként beadta a chill out-ot, a levegőt viszont egy vékony résen bírtam csak bepréselni, két éjszakát próbáltam virrasztani. Mert hogy mi van, ha a gyógyszer bealtat és nem ébredek fel rá, hog megfulladok - amire ugye nem szoktak felébredni:D A lényeg, hogy három nap kb. 12 óra munka után és a kialvatlansággommal, valamint tesómmal, szombaton levezettem még balcsira, hogy gyerekeknek megjöjjön reggel a nyúl. Mire leértünk, nem láttam a fáradtságtól, a tüdőm kiszakadt a köhögéstől, viszkettem, mint állat a kiütésektől. De a női egység, tesóm, B. és én, meg anyám ritkán vagyunk együtt és B hozott pálinkát, ezért durcásan, de meghúztam amit meg kell. Igen gazdaságos voltam, hamar hatott, van olyan emlékem, hogy állunk a falu közepén és örülök magamnak, hogy de jó végre leverni a láncokat, aztán egy kicsit nyomtam a másik kettőt, hogy menjünk fel a zenés egységbe (de szerencsére időben visszafordultunk). Ezután hajnalban elrejtettük a fészkeket, most képzelhetitek, hogy milyen művészeti szabadsággal tettük mindezt. Mivel annyira nem volt jó idő, ezért lakáson belül terveztünk és úgy éreztük, hogy az egyik gyereknek a mosógépbe, a másiknak a mosogatógépbe kell fészkelni. A szokásos felvezető cukorkák minden irányból kanyarogtak a fészkek felé, gondolom hajnalban még szét is rúgdostuk, állítólag én egy csoki tojást, vagy cukrot a mosógép ajtajára is rá tudtam egyensúlyozni. Hajnalban tesómmal, aki egyébként még elalvás előtt politizálni is próbált velem az ágyban, de nem hagytam magam, hát hatalmas igazságok röpködtek volna, szóval búcsúzóul még levertünk egy valamit és nagyon büszkék voltunk magunkra. Reggel aztán, gondolom tesómban még élt az éjjel lendülete, gondolt egyet, hogy megjött a nyúl, a büdös kölykök meg még alszanak, hát erős hatásokkal próbált ébreszteni gyakorlatilag mindenkit. Pannácska lemászott az emeletről, a cukrok alapján kinyitotta a mosógépet, ahonnan egy fűszálat és egy használt bugyit vett elő, hát kinek mi jut :DD Mert hogy anyám reggel, mint aki jól végezte a dolgát lefürdött és bevágta a ruháit a mosógépbe, rá a fészekre. Két gyerek azóta nem érti, miért oda kapták a nyulat, ahová. Én kb. 12-ig az életemért küzdöttem. Gondolom a naponta egyszer bevehető antihisztamin, hiába hagytam ki az estét, de az előző löket még munkálkodott bennem, ezért minden bajom volt. Tesóm meg nyomta az adást és én el tudtam képzelni azt a képet, ha nem hagyja abba, tettlegességig megyek. Szerencsére pótolta a hiányomat a gyerekeknél.

Ezután már nagyon békések és tisztes családanyák voltunk, Panna mutatott némi hangfelvételt az előző estéről, mert felvette a kis izéke, hát odatettük magunkat :DD Ez egy ilyen hétvége volt. Azt hiszem, rám fért, még ha kihagytam a naptárból egy vasárnapot akkor is. A levegő már jön. És nagyon büszke vagyok, hogy megálltam, hogy szteroidot szerezzek bárhonnan is. Az allergiám, hát izé. Én valami tartósítószerre is gyanakszom, kétszer lobbant be, egyszer egy porkávé után, én hülye ittam egyet és némi gumicukor nyomán. Ha a kehesség elmúlik, megyek vérvételre. És hogy lelki eredetű is lehet ez az egész egészségügyi megrogyás, ahhoz még pszichológus sem kell. Feküdtem vasárnap hajnalban nyöszörögve és arra gondoltam, hogy kapja be mindenki. Mennyit figyeltem feleslegesen olyanokra, akikre nem kellett volna, vitték csak az energiám, és most itt vagyok szétesve, lerobbanva. Innentől kezdve az jön közelebb, akivel felemelő, nem pedig akivel a porban pörgök. Azért is:D