Ez egy kurva vágta, a kocsiban hoztam össze ezt a hasonlatot, amikor sokáig kellett gondolkodnom, hogy szerda van-e vagy csütörtök. Aztán persze azt hittem, hogy csütörtök, egészen addig, amíg itthon rá nem jöttem, hogy nem, mert még két napot kell főznöm meló után. Ja, persze a keddet sem ismertem fel, mert nem húztam ki a kukát.... Végül beestem az ajtó, és utána álltam csizmában és sígatyában, agyfaszt kapva hogy András megvárt a matek gyakorlással és este kilenckor szembesültem vele, hogy holnap témazáró. Szóval álltam csizmában és susigatyában, egyik kezemben az egyébként iszonyat egyszerű túlélőkaja darabjai, másikban a gyerek matekfüzete, amit csak néztem, néztem... és semmi. Egyszerűen olyan, mintha rovásírással írna. És akkor felcsengett gy. hangja, amikor egy hasonló szétesett etapban elémállt. A boldogság az, hogy megéled a dolgokat és adsz másnak. Ültess egy fát... és tovább nem hallottam, mert azonnal indultam is hogy egy kurva fát ültessek, de legalább kiüvöltsem magam. Szóval ebben a vágtában egyelőre DOS alatt futok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.