Szóval az eső meg csak esik, a házunk pedig megint műanyag alatt van. Konkrétan a bejáratot csak lambada mozgással lehet megközelíteni, a konyhából és a nappaliból nincs kilátás, a munkálatok pedig állnak. Ez persze semmi ahhoz képest, hogy Miskolcon kenuval lehet a lakótelepen haladni, az viszont nyomasztó, hogy már kilencedik hete tart a felújításunk, hétvégére kéne már rendelni egy konténert, mert Szigony utcás a kerti hangulatunk, de minden tiszta takony. És még az Al Pacino magyarhangja is meghalt. Mi ez, ha nem egy tipikus hétfő...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.