2010.03.05. 08:43 winninger jolán
Turi
Azért jó a kötetlen munkaidőm, mert olyan idiótaságokra is fecsérelhetem, mint a maratoni turkálás. Éppen a Keletinél jártunk Mamával, gondoltuk beugrunk a szokásos helyre, aztán megyünk tovább. A boltban party hangulat volt, és kígyózó sor. Mint kiderült, teljes árúkészlet csere volt az nap, anyám szerzett egy nagy műanyag zsákot, aztán csak pakoltam, pakoltam, szóval elkapott a gépszíj. Soha nem hittem egyébként, hogy bárhol képes leszek két órát sorban állni, ebben mondjuk nagy szerepe volt Mamának, valamint két ismerősnek, akik szintén kiállták a sort. Egyébként, a turkálásnak filozófiája van, az azonban biztos, még ha rohadt jó dolgokat is vettem, hogy hónap elején soha, ismétlem SOHA nem megyek a Keleti közelébe sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.