Ha egyéni vállalkozó vagy, soha nem tudod, hogy mennyi munkád lesz majd. Sem a jövő hónapban (még az aktuálisban sem), sem a jövő évben. Soha nem tudod, hogy mennyit fogsz keresni, ezért nem tudsz nagyobb kiadásokhoz kalkulálni,előre tervezni. Soha nem tudod, hogy mikor nem lesz munkád, sőt, a szabadságodat is csak előre dolgozás útján válthatod be, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs klasszikus szabadságod, mert a nyaralás alatt is kiválóan tudsz dolgozni, a laptop pedig kellemesen be tudja világítani a sátrat is. A hirtelen rádszakadt munknaélküli napok, természetesen akkor jönnek, amikor mindenki más dolgozik, de ilyenkor sem mersz úgy csinálni, mintha pihennél, mert folyton attól félsz, hogy a következő pillanatban hirtelen beesik egy sürgős dolog, s milyen szar lesz a punnyadásból kirántani magad.
Az "ez egy laza munka" jelszót az egész baráti köröd emlegeti, te pedig minden nap azt mondod, hogy a következő hét üres és pihenős lesz. Vagy a nap. Abban a pillanatban azonban, amikor kész egy nagyobb anyag, elküldöd és éppen hanyattdőlsz, vagy sikerül a parkba eljutni a kölykökkel egy szánkózásra, három sürgős cucc esik be és kezdődik minden előlről. Ez hosszú hónapok (ha utána számolok, talán évek) óta így van. Tulajdonképpen jó, csak meg kellett szokni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.