Vasmacs

...szóval ha ezt az egy dolgot megérteném, akkor minden a világon a helyére kerülne. Na jó, persze csak bennem, de akkor megértenék mindent, kvázi megvilágosodnék. Na ja, hát nagy fizikusi újdonság ez...-és mutatom az angol cikket, hogy pakisztániangolul felolvashassam- hogy az idő csak attól van, hogy mi adunk neki irányt. Bullshit, ezt minden valamirevaló bulvárspirista is tudja.  De anyám, és Panna megmagyaráz mindent, szóval anyám, ha ezt hirtelen nemcsak megértenéd, hanem átéreznéd, beleragadnál egy képbe. De nem, nem, pont akkor élnék meg mindent egyszerre. És nem aggódnék azon, hogy mi lesz, mert nincs sem ami volt, sem ami lesz, csak a van, hát érted. Nem. Nem értem, vagyis de, neked a létezéssel van bajod. Nem, az idővel. Hogy nem érzem át azt a rohadt mostot. Vagyis ezt. Dehát ettől élünk, hogy eljutunk A-ból B-be és ezt az irányt és változást, teret hívjuk időnek...itt már én is elbizonytalanodtam. Jó, hát persze, hogy azt hívjuk időnek, nem a téridővel van bajom, hanem az érzelmekkel, amik dobálnak az elmúlással és a bizonytalan jövővel...Aha, mondja ő. Szóval ha szerinted mindegy, hogy hogyan hívjuk, de az idő szar. Hívhatjuk ődinek is. Hívhatjuk. Mert az már mindjárt más, ha az ődi múlik, az nem baj, az ődi amúgy sem tud múlni - de. de ha mondom, hogy nem - csak az idő. Anyám, elég!!!

ps: ez nem sokkal az után zajlott, hogy elé álltam. Most képzeld el, hogy te 16 eves vagy, de beleragadsz ebbe a 16 eves tudatállapotba és negyvenévesen is ezzel a tizenhatéves szellemmel kell élned és úgy kell viselkedned, mint egy negyven. Anyám! Most képzeld el, hogy te tizenhat évesen egy negyvenéves agyával ragadsz bele magadba és úgy kell együtt élned, mondjuk az anyáddal, aki negyvenévesen szorult 16 eves aggyal magába!!!

ps2: az univerzum bölcs és tökéletes. Egymást támogatjuk.