Vasmacs

Kéthetes hullámokban élek, apás és anyás hétvégékben, sokáig alvós és alig alvós napokban. Most itt lapítok még az ágyban és azon gondolkodom, hogy egy kávéért szinte bármit, de tényleg. Ki kellene találni egy gépet, amit ha megnyomok, amikor felébredek, megfőzi a cuccot és ideteszi mellém, mert az ágyban kávééé, ááá, szóval olyan, mint a tüzijáték és a szappanbuborék. De mondjuk nehéz nélküle az élet:)

Tegnap egészen egyben voltam, pont úgy is történt minden, ahogyan kell. Anyámat kivittük a vonathoz, kicsit ültünk a meglepően pöpec kocsiban, mintha mi is mennénk, beettük magunkat és ettünk kekszet, szóval utazunk hangulat volt. Aztán bármennyire is nyígtek, hogy ne menjünk sehová, felcibáltam őket a várba és ezer lépcső után a szilkakórház előtt termettünk, de tényleg pont előtte, ahová nyár óta próbálom elvinni őket. Egy másfélórás múzeumozás után csellengtünk kicsit a márciusi szélben, turistának éreztük magunkat otthon. Olyan egésznek éreztem magam, mint évek óta nem, nincs már meg a csonka család békjóm, vagy béklyóm, ha megyünk valahova, nincs lelkiismeretfurim, hogy valamit szarul csinálok folyton, és ilyenek. Volt a csoportban egy egyedülálló raszta apu szemlátomást apanappal , és elég volt egy összenézés, ez egy ilyen világ, huncut mosoly. Szóval zárásként betoltam a csapatot a törökbe, ettünk és dumáltunk és egész későn értünk haza, de itthon levezetésként még megnéztünk egy klassz filmet. Tök jó nap volt és meggyőződésem, hogy azért, mert ami bent van, az van kint is. Egyébként nem írtam még, de van tarotom. Egyre jobban érzem a dolog minőségét, eddig ji jingeztem pénzzel, ami nagyon mélyre tudott vinni gondolatilag, de a tarot most új vizekre visz.

Szóval kéne kelni, és főzni menni, mert pénteken két napos menüt írtam össze, ami már tegnap megcsúszott. Megígértem bent, csak akkor teszem ki a netre a végeredményt, ha elcseszem, sztem reménykednek. Nem lesz egyébként ez jó, kiskata kajához való viszonya determinálja a kiloimat. Reggel elkezd gondolkodni rajta, hogy mit kéne főznie, ezért számos kaját részletesen elmesél. Már ekkor éhes vagyok. Ezután kiválasztja a nyertes kaját, amiről szintén részletesen mesél, majd szóban megfőzi. Általában gyakorlatban is, pénteken egy kurva nagy adag amerikai palacsintával fejelte meg a napom, és én meg azon gondolkodom, ha ez így megy, a nyarat búvárruhában töltöm majd a strandon.

Itthon egyébként csomó gyerekem van, akik múlt héten mindenféle kehesség miatt nem voltak suliban. Lelkiismeretesen elvittem őket csütörtökön dokihoz, hogy igazolja, amit kell, erre hétfőig megint nincs. Nem először játszuk ezt el, hogy igazolás nélkül kúszik be a gyerek és egy nappal később viszem utána, de ez mondjuk kispista ahhoz képest, hogy a héten írásba adtam a tanító néninek, hogy hülye vagyok. Megkértem, hogy tudatosítsa Andrisban, hogy négyjegyű számok kétjegyűvel való osztásánál használjon mellékszámítást papíron, de leoltott, hogy anyuka, ezt fejben szoktuk... Hogy még kisebb legyek, gy pénteken a sztori elmesélése után, fejben számolt hatjegyű számokkal ezer tizedesig... majd közelebb megyek az ablakhoz, hogy fotoszintetizáljak....

Ha pedig valaki ezt olvassa, egy kávét hozzon, hogy még vízszintesen tudjam kortyolgatni, légyszi :)