mennyire igaz már, hogy amire figyelünk az van. Vagy lesz. Ezt a kurva taknyot is én vadásztam, mint egy közegészügyis egyedül, hamut szórva annak a fejére, aki beteg mert lenni a közelemben. Na ki lett egyedül beteg 100 méteres sugárban? Szóval annyira jó lenne, ha képes lennék az agyamat, az elképzeléseimet és egyáltalán önmagamat koordinálni, mert ilyen erővel hegyeket mozgathatnék meg, ha egyszer végre azt hinném el, amit szeretnék. Mert mindent, amit szeretnék, az agyamban valami hátsó kis rohadék hang megmagyaráz, logikába rendez és megcáfol. Néha persze nem, van amikor álmodok. Na, olyankor tudom kicsapni az áramot és beszippantani mindent, mint a fekete lyuk. Ilyen régen volt. Kicsit letörték a szárnyaim...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
C8H10N4O2 2016.02.05. 17:07:34
Ha nem, akkor lehet, hogy az agyad szuperül át tud kattanni végrehajtó üzemmódba: addig visz ilyen - olyan utakon át a megfelelő irányba, míg meg nem valósítja, amit olvasott (- tőled :D ).
winninger jolán 2016.02.05. 17:55:35
C8H10N4O2 2016.02.05. 20:56:48
Holnap este fél hatig (asszem) még vehetsz lottót is. ;)
És ha esetleg megírnád, hogy milyen király lenne mostanában egy lottónyeremény... (és hogy ebből örömödben milyen szívesen adnál C8H10N4O2-nek egy kisebb előtörlesztésrevalót:D ), szóval szigorúan tudományos szempontból egy kísérletet talán megérne. :))
Amúgy meg nem is rinyálsz, az nem ilyen. Innen inkább úgy tűnik, hogy "hangosan" gondolkodsz, és nem hurrá-optimistáskodsz, de azért vannak vágyaid. Szerintem ez teljesen rendben van.