Szóval az van, hogy mindenkinek vannak fura meggyőződései... Nekem 16 éves koromtól például fontos volt, hogy ha valamit vártam, akkor úgy beszéltem a dologról, hogy egy hét úlva már azt mondom, hogy egy nap múlva már azt mondom, hogy egy óra múlva indulok... De mondjuk olyan is volt, hogy egy év múlva azt mondom, hogy egy hónap múlva azt mondom, hogy lassan kezdődik... De mióta öregszem, azóta nem merek ilyen távlatokban gondolkodni:DD
Pannáék lépésekben gondolkodnak, olvastam múltkor valahol, hogy a világon 3,5 kapcsolat után mindenki elérhető, azaz 3,5 fél ember kell ahhoz, hogy bárkinek az ismerőse legyek. Amikor Pannácskának meséltem a benti kaszkadőrökről, akik egyébként alapvetően jelentéktelenek, kivéve a két srácnak, mert az oktatópénzt azért csengetik nekik rendesen, szóval Panna vérszemet kapott. Mert megnézte milyen filmet forgatnak és a főszereplő nő a kedvenc sorozatában játszott és akkor a csaj ismeri a nagy, nagy, nagy kedvenc színészt, és ha ő találkozna a kaszkadőrökkel, akkor három "lépésre" lenne csak tőle... Vísítás, ugrálás, rohangálás... És ehhez csak annyi kell, hogy egy helységben legyen a kaszkadőrökkel vasárnap... soha ilyen könnyen nem tettem gyereket boldoggá:)))
Az más kérdés, hogy ezt a vonalat követve, kettő lépésre vagyok Brad Pitttől és Johnny Depp-től... és háromra Capriótól és Angelina Julie-tól.... Tisztára mintha már barik lennénk:)))))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.