morphy beütött, miután anyám megkezdte a három hetes rehabilitációját andrás gyorsan be is nyalta az első vírust idén. Nem csüggedünk, hasznosan kihasználva az időt.... alszunk és alszunk. Hogy mi lesz hétvégén, amikor már dolgoznom kell és apjuk sem ér rá, még lila gőzöm sincs, de nem idegeskedem rajta. Homokba a fej, majd ez is megoldódik...
Nagy flash ért ma, vezetés közben, egyrészt hálás voltam, hogy a kocsim öngyógyult, de azért gyomorból vezetek még mindig, másrészt pedig mélyen megértettem, hogy magamnak kell megmentenem magam. De úgy igazán. Még nem tudom, hogy hol kezdjem, nyílván nem megyek hastánctanfolyamra és nem fogok egyéb önsegítő csoportokhoz sem csatlakozni, de a felégetés aktuális. Ami volt, már nincs. Most jön az ami lesz...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.