Mivel Pumuklit nézünk még mindig, feltűnően elszaporodtak a házban a csintalanságok. Este a kanapé fölött egy furcsa színű kiálló izét találtunk a frissen festett falron. Néztük, néztük közelről, óvatosan lepattintottuk, találgatva, vajon mi a franc lehet. A csigát kizártuk, leginkább egy kerámia tengerész mackó kezére hasonlított. András tagadott, felismerhetetlen leleplezett somolygással. Neeeem, nem ő volt. Jó, akkor bizonyára én voltam, Pettson után szabadon. De Bundika, ha esetleg te lettél volna, akkor tudnád, hogy mi ez? ŐŐŐŐ, egy maci keze, de nem én voltam (takaró alól kiabálva). Jó, ha esetleg keresgélnék egy mackó után, ami széttört, hol találnám a darabjait? Cérnahang: a gitár mögött. Hogy miként ragadt a falra, nem is kérdeztem...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.