Vasmacs

...amikor már csak a reinkarnáció marad, meg a felettes tudat, meg a közösségi oldalak, olvasva a sorok és a képek között életjelet kutatva, na akkor kell elgondolkozni rajta, hogy mégis értelmetlen dolgok köré építettünk kártyavárat. Feltevéseket, elméleteket és a fél szívünket kitépve félredobjuk a haszontalan érzéseket, hogy aztán rájöjjünk, mindez az egyetlen színes folt volt tulajdonképpen. Így inkább elhitetjük magunkkal, hogy nem tévedtünk, csak a körülmények. És persze a félrecsúszott nyakkendők, megnemértett mondatok és ballépések. A kártyavár pedig újra áll, alulról támasztjuk, helyet adva a reinkarnációnak, a felettes tudatnak és a közösségi oldalaknak, hogy elhiggyük, mégis csak volt értelme az egésznek. Még ha a másik azt sem tudja, hogy létezünk...