Friss topikok

  • gy...: Kapsz a hozzászólásról emailt? (2023.03.29. 16:44) 10.20.
  • kutyáslány: Ez egy ilyen beszivecskezendo poszt. :-) (2018.06.23. 20:14) 06.20.
  • kutyáslány: Hogy vagy? Rendben vagy? Merre vagy? (2017.03.31. 08:40)
  • Vaga: Azok tényleg :) (2016.11.28. 18:59) 11.26
  • Vaga: EZ AZ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Húzogatod jobbra? (2016.11.22. 19:38) 11.21.

2010.09.30. 11:23 winninger jolán

Vér, undor, ugorjál!

De addig is, amíg eldöntöm, hogy konszolidálódom-e, még elmesélem ala natur Bundi újabb fogas sztoriját. Reggelizők távozzanak!

Az úgy volt ugye, hogy szegény gyerek, az első kihullott, jobb alsó egyesét megette. Kár persze engem ért csak, mivel nem tudom így archiválni a fogat, de nem baj, gondoltam, majd a következőt elteszem. Az újdonság ereje ugye könnyen elmúlik, s bár tudtam, hogy a másik fog is mozog, nem kísértem figyelemmel elég sűrűn. Aztán tegnap vacsinál eljátszottuk a fűrész következő részét. Andris döbbenten mutatta a piros kenyeret, én meg néztem, hosszú másodpercekig, mire valamilyen értelmes magyarázatot találtam a látványra. A "honnan jöhet a vér" című körök után, mivel a gyerek le volt mellém fixálva, hamar a szájűrben találtuk magunkat, ahol nem találtunk sem elharapot egységet, maradt tehát a fog. Azaz a helye, minek következtében gyermekünk csukott fogsorral tud mély levegőt venni, valamint akár innni és enni is, bár ez utóbbi megoldhatatlan. A szívóvál mindenesetre befér a likba. OK, mégegyszer nem érhet minket a fog elvesztésének traumája, NE NYELJ! szólítottam fel a kiskorút. Miután értelmezte, hogy miért, Bundi azon nyomban kifordította az átlényegül kenyeret, én pedig, mit nekem vacsora, lelkesen kerestem a fogat a vörös, pempősített kenyérben. Bevallom, végül eljött a pont, amikor feladtam, Bundika hiába sípolt, hogy nem nyelte le, anya ott van az még, inkább megnyugtattam, hogy majd a felső fogát eltesszük. Aztán köszöntem a vacsorát és a mentem kimosakodni. Minek tévé a gyerekes családokban, van itt adrenalin máshonnan...

 

Egyébként, hogy az idiótizmusra rátegyem a pontot, a héten egy másik véres rejtéllyel foglalkoztam a konyhában. Bundáskenyeret sütöttem, a borsófőzelékhez, a serpenyőm meg túl lapos volt, ezért kilöttyent az olaj, minden vehemensebb mozdulatra. Fél óra múlva néztem a főzőlapot, amin állt a cucc, de olyan furcsán piroslik a széle. Néztem, hogy ez most mi lehet, mert az olaj ugye nem piros, de nem aggódtam, ha kihűlt, gondoltam letörlöm. Csak bosszantott a dolog, végül fogtam egy jó kupac papírt, hogy felitassam. Basszus, vérpiros lett, ez tényleg AZ, rohadt életbe, de honnan. Gyors testkontroll, pörgött az agyam, hogy  az orrom eredt-e el, vagy a kezemről jön, esetleg a szám!, szóval pillanatok alatt Kiszel Tünde lettem, akivel elhitették, hogy lenyelte a kiskanalat. Aztán feladtam, gondolván, ha belőlem jött, hát istenem...Végül észrevettem, hogy a serpenyőn piros a máz...

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://vasmacs.blog.hu/api/trackback/id/tr382334238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása