Esik a hó ugye, persze nem úgy ömlik, hogy megmaradjon, csak úgy, lustán szállingózik. Ez pedig már elég ahhoz, hogy hangulatba kerüljünk. Szegény Panna, aki egyébként este egy fél algopyrini és panadol, valamint hűtőfürdő után aludt csak el, reggel beöltözött bundabiztosan, és dacára a már reggeli lázának, kivezényelődött havat nézni. (ha dokihoz vittem volna, akkor is érte volna ennyi levegő).Egyébként, ahány gyereked van, annyival lazábban kezeled ezeket a dolgokat. Az első betegségénél, kb. 9 éve még kint bőgtem a kertben, hogy most mi lesz. Most lázat csak 38,5-nél csillapítok, előtte pedig szabad-foglalkozás:)

Ha pedig kint voltam, vadásztam néhány hópelyhet. Ennyit tudunk mi ketten, a gép és én. Kár, hogy nincs jobb, mármint gépem, azzal azért lehetne szépséges képeket csinálni. Pont a fotós csajjal beszélgettünk arról, hogy manapság mindenki ért a fotózáshoz, egy jobb géppel, minden féleszű kattintgat. Pedig a fotós tulajdonképpen a lusta festő, egyébiránt jól szerkesztett, középszerű képek születnek csak.