Sokat gondolkodtam mostanában, hogy milyen bűnt követhetett el az utcánk, amiért ő az egyetlen a környéken, ahol nincs beton. Helyesbítek, nem hogy beton nincs, gyakorlatilag út sem, ugyanis egy erdei kirándulóút professzionálisabb, nincsenek derékig elnyelő árkok. Már azon is gondolkoztam, hogy kihívom mondjuk a Fókuszt, de ki a tökömet érdekel, elvégre nem kátyús, csak járhatatlan. Még egy fél éve is gond nélkül át tudtam döngetni rajta, legalább 30-al, igaz, pattogott minden a kocsiban rendesen. Most már nem csak az én autóm akad fent két buckán is, ami mondjuk nem csoda, mert olyan alacsony a Ford, hogy egy kutyaszar is megakasztja, hanem Gy. kocsija is. Olyan hangokkal kísérve, mintha kiszakadt volna az autó alja. Én hiszek a különböző belőlünk áradó energiák erejében. Na már most, aki behajt az utcánkba, nem csak anyázik egyfolytában, de az élettől, Budapesttől, sőt, Magyarországtól is elmegy a kedve, s a felgyűlt negatív erők minket, ott lakókat károsítanak. Így történhet, hogy gyakorlatilag csak hülyék vesznek körül (vagy csak mi vagyunk a hülyék és nem vesszük észre:) ). Mióta nincs Magdi néni, azóta csak köszönős szomszédaink vannak, de ez már egy másik történet. Szerintem még jó 20 éve Guszti nagyapja, vagy a Huszár bemehetett az önkormányzathoz valamiért reklamálni. Gizike pedig ekkor megesküdött, hogy amíg ő él, és ott dolgozik, a testén keresztül lesz csak a László utcában aszfalt. Azt hiszem, megkeresem Gizikét és beásom egy gödörbe, akkor talán mozdul a dolog...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.