Ma rádöbbentem, hogy a három amerikai blogger, akiket olvasok évek óta, egymást fotózzák és egyáltalán, mindegyik ismeri a másikat. Pedig baromira egymástól függetlenül találtam meg őket, szóval ütött a dolog. Az egyik egy nő, aki, miután elvált, fogta a két térdigérő fiát és egy farmot kezdett vezetni és elkezdett varrni. Mondjuk ez utóbbi elég kapufa, mert olyan cuccokat csinál, amikért egy vasat sem adnék, pedig ízléses vászon dolgok, de mindegyik oly egyszerű, mint a faék.. szóval akár én is megcsinálhatnám őket, de brandépítésnek kiváló. Amúgy is ez a csaj a kedvenc, sallangmentes, ízléses, vagány, nem titok, hogy fáj neki az élet, de ami kijön az egészből, az nagyon rendben van. Mondanám, hogy követem, egyedülálló anyaként márcsak a csirkék és a kecskék hiányoznának a kertből, a balta amúgy is szem előtt van, de a helyzet bonyolultabb. Egyrészt azért, mert mire hazaérek, a hátam közepére nem kellene egy állatkert, így is van elég állatunk (mondjuk tojást sajnos nem tojnak, ellenben non stop vedlenek). Másrész pedig varrni utoljára a pannának varrtam szoknyát az oviban, az apja ingéből, ami, ha eszembe jut, még most is röhögőgörcsöt kapok... gondolom minden óvodai dolgozó így van ezzel, pedig arra nem is emlékszem, hogy a hosszú ujjú ing ujjait hova tettem a szoknyán. Nem hinném, hogy levágtam, lehet, hogy simán betűrtem belülre csóri gyereknek... De legalább elől gombolós volt, ing mivoltából adódóan. Egyébként lehet, hogy ezzel befutnék...
Az élet egyébként nálunk továbbra sem egyszerű. Ha folyamatosan leírnám, hogy mi a helyzet, Dosztojevszkij elbújhatna a drámáival mögöttem, így inkább mindenkit megkímélek a részletektől. A lényeg, hogy hulla vagyok. Ma elaludtam a melóhelyen a kanapén, csorgott a nyálam, az ejtőernyősök jöttek-mentek, a gép meg zúgott... aztán elém ült a főnököm, én meg azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Egyébként bárhol képes vagyok elaludni, ugye milyen csodálatos képességre tettem szert?
Mindjárt itt a szünet. Úgy elrepült ez az év... kár, hogy nem sok szép emlék maradt belőle...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.