Vasmacs

Amerre nézek mindenhol macskát látok elsuhanni. Nemcsak otthon, hanem mindenhol, lehetőségként, hogy ráléphetek. Bodza egyébként sokat dagadt, mióta nálunk lakik, legalábbis hordó pocakot növesztett. Még mindig meggyőződése, hogy az ágyunk az övé, hiába dobjuk Kenyáig felváltva, kétnaponta újra bepróbálkozik. Tegnap éjjel Dextert nézett kimeredt pupillákkal, miután belemászott egy legósdobozba, a szekrénybe, a polcra, valamint a fejünkre. Azt például egyáltalán nem értem, hogy miért gondolja, hogy a klaviatúrára ráfeküdve, bambulva a monitort, békésen hagyjuk pihenni. Mert nem.

Továbbra is nagy a rajongásunk a könyvolvasó iránt, igaz, egyre idegesebbek vagyunk, amikor felfedezzük, hogy foglalt. Legalábbis én. Panna meggyőződése, hogy a hamarosan érkező következő darab az ővé lesz, mint kiderült Gy. is azt gondolta. Nekem teljesen mindegy, csak az enyémet hagyják békén. Mielőtt azt gondolná egyébként valaki, hogy nem tudjuk jó dolgunkban hová dugni a pénzünket, elárulom, hogy 10 darab könyv után megtérül az ára a cuccnak, a jelenleg rendelkezésemre álló olvasandó könyvek számát pedig nem írom le, mert rosszra fogtok gondolni...

Sookiet kiolvastam, és a harmadik évad befejezése valahogy sántított a könyvhöz képest és baromi gyanús lett, hogy nem lett lezárva (a könyv a következő évad már). Némi kutatás után felfedeztem, hogy az utolsó két részt baromira nem láttuk, tényleg úgy is lett vége, mint a botnak. Ennek örömére újév napján gyorsan pótoltam a hiányosságaimat, így jártunk a kés alattal is egyébként, de azt nem néztük tovább, nem is tudom, miért. Mindegy, van még hat könyv a vérsztoriból, még jó, hogy nem kell izgulnom, hogy magyarul is megvárjam. Hihetetlenül jó agyrágógumi.