Vasmacs

Mert olyan régen írtam róluk.

Szóval Bundika szombat este hányt egy orbitálisat, miután sutyiban letolt négy islert három kenyér nélküli virslit követően. Pillanatok alatt hatott az adrenalin, s míg egy másodperce a szemem sem tudtam kinyitni, addig egy tized másodperc alatt értem a wc-be, hogy tartsam Andris fejét. Persze előtte a papucsomba is belebújtam, még röhögtem is magamban, hogy a francnak nem tudok nélküle elindulni. Csak csodálkozom ezen a gyereken, milyen rendes már, hogy a wc-t dobta tele, határozottan büszke vagyok rá!

Panna tegnap délután produkált egy 37,5-öt, welcome to club, lefektettem az ágyba magamhoz, dunszt és barátai. Este már pörgött, ő ugyan itthon nem marad hétfőn, én meg csak röhögtem rajta, hogy persze, majd meglátja, holnapra hogyan lesz. Nem is állítottam be koránra az órát, Panna viszont megjelent 7:20-kor, hogy akkor miért nem keltettem. Dühömben bevágtam neki a lázmérőt, basszus semmi. Villám tempóban készültünk, hogy 5 perc alatt partiképesen a kocsiban legyenek.

Így maradt rám Bundi, akit ugye semmi pénzért nem lehet reggel a standard, komótos és rigolyás állapotából kibillenteni. Már célegyenesben voltunk, amikor a csoportszobánál eszünkbe jutott, hogy otthon maradt a tornazsák, amit Panna varrt Andrisnak és teljes a szerelem belé. ("Anya, ez annyira megható"). Vissza, természetesen Bunderasz is jött velem. Útközben bedobtuk a suliba Panna otthonfelejtett tolltartóját, felszedtük a tornazsákot, vissza. 

Gy. ma reggel, az Isolába akarok menni cirkusz közepén nekem szegezte, hogy milyen kötelességtudatot neveltem ezekbe a gyerekekbe!! A múltkor is, Andrissal ovi előtt megálltak játszóterezni, de nem mert bemenni, mert nem szoktak!! (Andris halkan hozzáfűzte: Anya, zacskó volt még a mászókán!!!Építették).

Fene az arcomba, hogy kötelességtudatot neveltem, namár!