Élünk ám, csak visszaköltöztettük a klánt a fővárosba és próbálom megkeresni a keréknek a rendes vágását. Egyszerűen nehezen múlik a ház és a kert lakatlan állapotának az eltűntetése.

Egyébként a gyerekeim már tényleg nagyok. Igaz, hogy 11 óra múlt és még nem kávéztam meg, de legalább mostanra mindegyik bezárkózott a szobájába, és valamit csinál. András áttetette az asztalát az ablak alá, és most rajzol. Panna is. Nehéz a művészek élete...