Hoppá, kukucskálót fogtam reggel, így, az eddigi feljelentősdit játszó személy kilétének gyanúja új irányba fordult. A mi utcánk, mint már erről korábban beszámoltam, olyan, mintha egy különös rezervátumban lenne, összegyüjtve egy csomó, speciális idiótaságot. Nyilván mi sem véletlenül lakunk itt, de erről blogoljon majd a szomszédom, szóval a földes utcácskánk megélt már néhány dolgot. Például , ha valaki építkezik, vagy valamilyen esemény van nála, azt tuti biztosan feljelenti valaki. Minket is feljelentettek már, igaz, az illető rossz helyre ment, már nem emlékszem, hogy mi volt a keveredés, de nem jó szerv jött ki hozzánk, így nem jött be az akció, viszont legalább három szomszéd járt szarul ehhez hasonló dolgok miatt..
Az első tippünk, ugye, mondjuk egyszerre: Guszti, de nem olyan egyszerű a dolog. Az egyes számú tettes az egyik sarokszomszédunk volt, tudjátok, ő az, aki a malacokat elásta a kertben és kiabált az utcán, hogy " a kommunistáknak a lámpavason kellene lógniuk" és díszmagyarban ment minden szavazásra. Azt nem tudom, hogy mi kommunistának számítottunk-e, de a kertünkbe belátott, a Guszti Gy-t meg szereti, ráadásul a telefonját (vonalast) is letiltotta a Magdi néni. Nem véletlenül, ugyanis a második számú tettes, Guszti volt (általában, de lehet, hogy a helyezések felcserélendők). Számos ház elé rendelt hajnalban csak úgy konténert, hívta ki valakire a rendőrt. Azóta ugye nincs Magdi néni, de talán Guszti feje lágya is benőtt. Tőle-róla egyébként van néhány díjnyertes történetünk, lányokról, haverokról, de most ugorjunk!
Szóval, néhány házzal arréb él egy szintén ősmagyar család, akik a Gusztinak dolgoznak (igen, ez egy olyan dimenzió, amit nehéz érzékelni), kertészkednek, kutyát etetnek, vasalnak, stb. De az úr, a pokolban is úr, nem véletlen, hogy Gusztáv talpig úriemberként jelenik meg ünnepekkor, csokornyakkendőben és arany zsebórával. A második szomszédunk tehát szintén érzékeny minden változásra, ezért örülnénk neki, ha lenne valami sövény, vagy homályosodna el a tekintete, hogy ne lásson át hozzánk, de mivel Gusztitól a kilátás remek, tulajdonképpen mindegy.
Ma reggel aztán, összenéztem a szembe szomszéddal, azaz az asszonnyal, aki nézett, ágaskodott, hosszan, hogy belásson. Amikor visszaértem, még mindig ott állt. Nem akarok semmire sem kilyukadni, sőt, teljesen átérzem a problémát, egy rohadt betonkeverő teker reggeltől estig nálunk, hát biztosan szétcsapjuk a kertvárosi idillt. De, mivel minden ház felépült, megújult az elmúlt évek alatt, csak nem pont mi húzzuk ki a gyufát. majd valamivel kompenzálok, rendezünk egy utcabált. Vagy mittudomén.
S hogy ki keresi Pirikét napok óta a vonalason, nem tudom. Ma elhatároztam, hogy felveszem a telcsit, s ha kell, Piri leszek. Minden napra egy jótett, ugye...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.