Annak ellenére, hogy kiválóan elvagyok több napot híradó nélkül (naná, a neten meg folyamatosan olvasom), és egyáltalán nem kezd érdekelni a politika, néha kiüti a biztosítékot valami.

Az én liberalizmusom annyiból áll, hogy mindenki azt gondol és csinál, amit akar, feltéve, ha nem zavar és minősít indokolatlanul vele másokat. Nem anarchia ez, mert az én világnézetem inkább építő. Nem akarok magyar lenni, vagy uniós polgár, egyszerűen egy jól működö világ része akarok csak lenni, ahol nincsenek demagógia által épített korlátok, és ahol mindenki azokra a dolgokra koncentrál, ami fontos, ami előre tekint és ami valamihez hozzá tesz.

Ezért egyre kevésbé érdekel, hogy fidesz lesz, vagy a Mikka Makka a kormányon, nem akarok belefolyni ebbe az össznépi cirkuszba, ami semmi egyébről nem szól, csak arról, hogy kinek lesz négy évig jó fizetése, és arról, hogy ők mondanak valamit, mások válaszolnak rá, mi meg hallgatjuk. Majd, ha nyugdíjas leszek, akkor lehet, hogy lesz rá energiám, de szerintem akkor inkább elolvasom azokat a könyveket, amiket  eddig nem volt időm és azokat a filmeket is megnézem, amiket eddig nem. Anyám például hihetetlenül naprakész és fel tudja dühíteni magát apró dolgokon, de őt persze nem érdekli (aha), viszont, ha valami ostobaságot hall akár az utcán, meg yés közbeszól, hogy meggyőzze Lajcsikát-Tercsikét az igaz szóról.

Szóval, volt már nekünk Torgyánunk, meg Miépünk, hát lesz jobbik is. Próbálom ignorálni a jobbikot, de a jelenséget egyre kevésbé értem. Tényleg ennyire ostoba egy nemzet vagyunk? A már múltkor emlegetett Frei beszélt a rádióba valamikor és olyan szépen megfogalmazta: "Fel kell fognunk, hogy nem visszafelé kell tekintgetnünk, hanem előre. És el kell fogadnunk, hogy olyan helyzteben vagyunk, amikor igen is nekünk kell elfogadni a munkát, ami éppen van, hogy megtanuljunk dolgokat, hogy fejlődjünk." Még hosszan beszélt, kivételesen nem csúsztatott.

Véletlenül, vagyis fenét, csak kíváncsi voltam, szóval ránéztem a wiwen a jobbik klub és a közös ismerőseim című dologra. Elképesztő. Szimpatikus és határozottan okos emberek ebben a szarkupac gyülekezetben. Nem érdekel senki ideológiai meggyőződése, de a jobbik az ostoba emberek halmaza. Akik nem tudják, hogy mit akarnak, csak valamit, de azt nagyon és hangosan. Mindenki hallja, mindneki vegye észre őket. Milyen ember, aki kiírja magára, a kabátjára, mint egy Duran Duran kitűző, hogy ő kire szavaz majd? 

Nem árad egyéb az egész csapatból, csak a demagógia és az agresszió. Arra jutottam, hogy azok az emberek kapaszkodnak meg bennük, mint utolsó szalmaszál, akik sikertelenek, nem tudnak érvényesülni, előre jutni, és valamilyen külső tényezőre akarják ezt fogni, mert az önvédő mechanizmus, azért jól működik. Nyilván az Állam, mint nagy ködös felhő, hát miatta van minden bajunk. Meg más pártok hívei miatt.Meg a Jó Isten miatt, de azt csak otthon szídhatják. Szóval, ha más nem, akkor majd a jobbik rendet tesz, mint utolsó remény, mert ők elég hangosak, lehet tőlük félni, olyan tetszetős, nagy szavakat mondanak, aminek a felét sem érti Jani, a könyvelésről, de biztos igaz, mert valami ősi magyar szálat megbizseregtet bennünk, mert valaki egyszer valamit elrontott és akkor most az helyre lesz téve. Turullal, egy tévécsatornával, bakanccsal és esti imádtsággal.

Négy évig csukott szemmel és füllel fogok élni, mert azt a sok idiótaságot, ami el fog hangzani, csak érdektelenséggel lehet átlépni. Néha elgondolkodom, hogy tényleg menni kéne. Valahová. Ahol zsidó, cigány, sváb, arab, katolikus, budhista, ateista, homokos, vagy éppen ami  akarok lehetek, esetleg magamfajta. A világra és ami benne történik nyitott ember legyek. Én most gondolom azt, hogy tényleg szegények vagyunk és talán menthetetlenek is...