2009.09.01. 12:25 winninger jolán
Könyvelünk
Érzek abban valamilyen sorsszerűséget, hogy az első ismerős, akibe szó szerint belebotlottam az utcán, az a könyvelő, of course. Hiába próbáltam elsunnyogni a mai találkozót, nem menekültem. Jó, gondoltam hamar megleszünk, aztán hamarjában előkerültek egy nyaralás, valamint egy esküvő képei. Érintettünk némi politikát is. Időközben arra gondoltam, hogy mikor fogok lebukni, hogy fingom sincs az adótörvényekről és semmi témába vágóról. Egyelőre azt hiszik, képben vagyok, pedig világos, nem véletlenül ők csinálják én meg viszem a cuccot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.