Mindig is hittem benne, hogy nincsenek véletlenek, ma a kocsimban ülve meg is győződtem róla. Nem véletlen, hogy véletlenül én vittem ma reggel a Pannát és a kipufogóm nem valahol távol afrikától szakadt le dobbal együtt, hanem a kapu előtt, egy másodperccel megállás előtt. Ezért az sem véletlen, hogy pont ezen a napon akartunk tesómhoz menni messze, de véletlenül pont most mentem még reggel ugye máshová, így nem a határon szarozok gyerekkel az ötven fokban, amíg kijön az autómentő. Szóval nem tudom kinek, de köszi:) Teljesen véletlenül, életemben először a postára is úgy menetm, hogy megvártam a nyitást, pedig mindig azt gondoltam, hogy csak akkor tolonganék a zárt ajtók előtt, ha aranyat osztanának. Jó lenne visszaemlékezni arra az érzésre, ami ott tartott reggel a postán és ami elindított a Pannával, mert akkor bizonyíthatóan az lenne a hetedik érzék. A szerelőnek egy napja van, hogy csodát tegyen az ezeréves (solymon) fordon...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.