Szóval még jó, hogy az utolsó pillanatban egyeztettünk, mégis mikor megyünk az Adriára, négyünknek, leszámítva Andrist, aki még az időt csak hajlítani képes, szóval mindannyiunknak más időpont rémlett az indulásra. Én azt hittem, hogy vasárnap hajnalban megyünk, lélekben pedig már a szombat estét is belőttem. Panna azt hitte, hogy szombat reggel, mama pedig, hogy pénteken. Gy. a hétfőt virtualizálta, s mivel ő foglalta a kempinget, neki volt igaza. Azért tegnap előtt egy kicsit összenéztünk, hogy mi a f-- van. Gy. aztán szépített, előre hozatta a foglalást vasárnapra, de csak önös érdekektől vezérelve, hogy ne csússzon bele amerikába az adria. Pedig az mekkora világszenzáció lenne, nem értem miért áll az útjába...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.