"Ööö, az a baj Bucikám, hogy olyan össze-vissza lett, kusza. Próbáld meg átgyúrni, mert nekem nem jött át, mit jelent ez például?
...Zsákmányállat máját mosod
Egy névtelen patakban
Körülötted olajfoltok
Mézeskalács szív alakban
És úgy nézed az arcod benne
Mint régen a céllövöldében,
Az a lány akinek lőttél egyet
Finom utalásféleképpen
Biztos helyről, régről tudom,
hogy a Föld egy tányér és hogy azon
Az emberek és a kövek
Lesznek a mannához a köret...
Ezt így, nem tudom kiadni sajnos."
Milyen jó, hogy másik ajtón ment be ez a lovasi egyszer.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.