S ha már nevek, meg utódok, érdekesség képpen meg kell jegyeznem, hogy még mindig szülésről és terhességekről álmodom. Hol ikreket szülök, hogy egykéket, a lényeg, hogy nagyon örülök mindegyiknek. Egyik éjjel megpróbáltam megfejteni és önvizsgálatot tartottam, hogy most akkor tényleg gyereket akarok, csak nem tudok róla? Be kell vallanom, hogy egyáltalán nem, egy dolog van csak, ami miatt szülnék, hogy később megbánom, hogy csak két gyerekem van. Ami egyébként röhejes, mármint a "csak", naponta szoktam ezen rágódni, gereblyézés és locsolás közben, hogy a szomszéd bezzeg jól csinálta, szült hármat, kölcsönkért egyet és semmi dolga nincs a kölykökkel, csak etetni és iskolázni őket, simán elszórakoztatják egymást. De mindig azzal nyugtatom magam, hogy baromság, mert nem egymásnak szüljük őket, szóval nem érdemes ezen rágódnom. Csak néhány idős nő hangja cseng a fülemben, akik azt mondják, hogy ez az egy, amit megbántak, mármint, hogy nincs több gyerekük.

Aztán ki tudja, lehet, hogy csak fogynak a petéim és így értesít a szervezetem, hogy ha még szeretnék gyereket, húzzak bele. Vajon mit mondanának erre a brittttudósok...