Igen, ezzel a nyári időszakkal az a baj, hogy baromira nincs lendületem a gép előtt ülni, a kertben pedig mindent lehet, csak dolgozni nem. Egyébkét a gyerekeim pontosan így vannak a tanulással és az ovival, mutatóba járnak csak be, így gyakorlatilag percekre van időm leülni a gép elé, úgy csinálni, mintha. Most éppen hárman vannak, nem, négyen, megtalálták Gy. két gitárját, a dobot és csak remélem, hogy a furulyát anno jól eldugtam. Munkaundor. Jól tükrözi a hangulatomat, hogy néhány napja Gy. megemlítette, hogy beszél valakivel a cégnél, szövegírási megbízás ügyben, hátha. Én erősen bólogattam, aztán néhány perc gondolkodás után..."remek lenne...de ha lehet, szeptember előtt semmi képpen!". A könyvvel irtózatos csonkítást végeztem, a bugyuta (előbb bugyitát írtam:) ) szálakat kiírtottam, így ember, azaz szerkesztő legyen a talpán, aki egyszer összefűzi a szálaimat.
A macska tegnap felment a tetőre, de nem tudott lejönni. Nagyon szántam szerencsétlent, mert nyávogott veszettül, ezért egy hosszú létrára felmerészkedve, megpróbáltam lerángatni. A hülye nem engedte az ereszt, majd, amikor lecuppant, a kezemet, de a póz és a magasság miatt le kellett valahogy hántanom magamról. Így történt, hogy a bal karomon nincs bőr. Nem tanult a dög, két óra múlva megint felment. Hosszú tizenkét órája volt a tetőn...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.