Na! Reggel paraszámbavétel volt a rádióban, nekem is viszketett az ujjam, hogy megosszam az országgal az én kényszeres dolgaimat, aztán elmúlt. Van ugye a a Gellértes dolog a hídon, "szevasz Gellért, sok szerencsét, hozz szerencsét!", hangosan, egyedül is, integetve. Múltkor például elfelejtettem, csak félúton jutott eszembe, olyan pánik tört rám, hogy legszívesebben visszafordultam volna, de végül a nagy köd miatt elfelejtettem. Aztán ki tudja, lehet, hogy a köd pont azért volt.
A legújabb dolog nagyon szőke és inkább pánik, mint para. Már régebben is fel tudtam magam cukkolni a témán, miszerint gyorsan forog a föld. Nos, igen, ehhez nem is kell több, tudom...Egy ideje viszont egyáltalán nem tudok rágondolni, mert fizikai tüneteim vannak, szédülök, lever a víz, meg ilyenek. A héten beszélgettünk Andrissal, hogy milyen gyorsan forgunk a földdel együtt, aztán a témát félbe kellett szakítanom. Barátaim, hol van ehhez képest a vicc, amiben olyan paraszt az ember, hogy szédül a betonon...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.