Van olyan mondás, miszerint Isten nem bottal ver, vagy pedig egyszerűen az "úgy kellett", vagy "megérdemelted" strófát használjuk, de ezt az utóbbit nem gondolom komolyan, csak elgondolkoztat. A kis utca felbolydult, néhány nyugdíjas az utóbbi 10 évben nem volt ennyit a kerítés előtt és nem gyűjtött ennyi infót a világról, mint most. Kint állnak és szakértenek. Nos, Gusztáv, akit már többször is megidéztem, persze most sem bújhatott ki a bőréből. Két lehetséges ember van: Aki első megdöbbenésében lebratyizik vele és meghallgatja a süketeléseit, melynek köszönhetően a nap bármely pillanatában számíthat majd telefonokra, ostobábbnál ostobább kérésekkel ( a had telefonáljak egyet a legáltalánosabb). A második típus, aki első ránézésre levágja, hogy emberünk hülye, s mivel nem ismeri a családját, nem érez semmiféle kötelességet arra, hogy eljátssza a 'semmit sem veszek észre' színjátékot, s nem bólogat egyet sem a dolgaira (aminek a felét sem lehet amúgy sem érteni). Aztán van a harmadik csoport, akik először az első csoportba tartoztak, de valamivel betelt a pohár, A, nem telefonálhat Guszti többet, mert kihívta a tűzoltókat bosszúból a harmadik szomszédhoz a mobilájáról, B, nem ment át az illető este kilenckor internetes társkereséshez belépést szerkeszteni, C, mondjuk balos, vagy liberális, vagy egyszerűen csak normális és a sok fröcsögéstől tele lett a bilije... Munkásaink, akik előre köszönnek, a gyerekeket utaztatják a traktoron, egy negyedik csoportba kerültek, az értetlenbe.

Na már most. Mióta nem lehet bejönni az utcánkba, s Gusztit ez mélyen megérintette, hangosan kiabálva járt-kelt, üvöltözött a munkásokkal, hogy milyen balesetek lesznek itt, mert mindenki száguldozni fog és különben is, micsoda disznóól van itt). Ilyenkor csóró munkások csak állnak és néznek, hogy egy hangos, vörös manó pattog, hogy mit, csak sejthető, ők meg csak lapátolnak, történetesen az esőben tovább. Gusztáv egyébként a közértben is, a gyógyszertárban és a cukrászdában is hangosan üvöltözik, egyik nap már nem bírtam és kibukott belőlem, hogy olyan hülye vagy, mint a seggem.

Tegnap Gusztávot seggétől a talpáig begipszelték, most felszik. Szóval, a Jóisten így tudta csak megakadályozni, hogy kimenjen és pofázzon, az egyébként szorgalmasan melózó emberekkel, amit pedig sokáig mondogatunk, miszerint mennyi baleset lesz itt az utcában, az be is következik, méghozzá velünk, szóval Gusztikám, így jártál, legközelebb okosabb dolgokon jártasd az agyad és a szád...