Kimondtuk, vasárnap hazamegyünk. Pont az utolsó pillanatban, mert az évtizedek óta várt betonozás az utcában elér minket is, eddig az utca hátsó felét túrták két hete. Egyébként pedig tényleg, zúgjanak a harangok, meg ilyenek, mert azért ez történelmi pillanat és csak egy kicsit reménykedtem, hogy a nyáron túlleszünk a lezáráson, amíg lent vagyunk, no de mindegy. A kocsikat a sportttelepen hagyhatjuk, szóval októberig nem veszek rekesz ásványvizeket.
Egyelőre elképzelésem sincs, hogyan fogjuk tudni a június vége óta lehordott életünket hazavinni, kutyával, bringákkal, játékos ládákka és mindennel együtt, az agyi állapotunkat már előre borítékolom vasárnapra...Hétfőn pedig ebédbefizetések, csak el ne felejtsem, mert nincs pótnap, szóval októberig szívnánk déltől otthon. Pedig szeptembertől megint intenzív tempóra kell kapcsolnom, csomó tervemet sütögetem megint.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.