Tegnap óta gondolkodom anyamadár szimpatikus bejelentkezésén és arra jutottam, hogy egyáltalán nem kell nekem polájtlikodnom. Kicsit későn ütött be a flash, este pedig már a kutyának nem volt kedve bekapcsolni a gépet. Tehát a levont konklúzió: Ez egy magán blog, ami nyilvános és örülök neki, hogy sokan olvassátok, bár kevesen kommneteltek, de ha többen tennétek, annak még jobban örülnék. Mivel nem szolgáltató oldal, hanem kvázi a privát szférám meghosszabbítása, átléphetem azt az eddigi elhatározásomat, miszerint az olvasó szent és mindig igaza van. Ahhoz, hogy valakit leanyázzak, lehülyepicsázzak, vagy nagyon hirtelen haragúnak kell lennie, vagy valami személyes sérelemnek, vagy irdatlan nagy taplóságnak a dolgok mögött. Személy szerint, mindháromnak, én pedig itt nem akarom, hogy elkezdődjön, a személyeskedő, kicsinyes kommentekből elég volt a Porontyon. Akinek nem tetszik az oldal, olvasgasson mást, vagy írogassa tovább a saját blogját és olvasgassa azt, valamint azok hozzászólásait, de ide ne jöjjön vissza, vagy legalább is ne kommenteljen. A további személyeskedő kommenteket, mint blog tulajdonos, moderálni fogom. Kéretik féligazságok és vélt sérelmek alapján nem belerondítani más játszóterébe.
Egyébként pedig vissza a három mondatos, gondolatfoszlányokhoz...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.