Múlóban az "egy évszakot átugrottunk" okozta frontérzékenység, minek következtében szétszakadt a fülem és az állkapcsom, annyira fájt. Ez abból is látszik, hogy tegnap egész délután röhögtem, olyan könnykicsordulós, fulladozós, nem abbahagyható állapotban. A suliban kezdődött, amikor Pannát várva a faliújságon elkezdtem olvasgatni iskolai dolgozatokból szemezgetést, ami tudom, hogy internetes szösszenet, de fuldokoltam. Kár, hogy a néma folyosón, 4 fapofa szülő mellett, úgy éreztem magam, mint egy hülye, de nem tudtam abbahagyni. (tudom, hogy régi)

- Egyiptom őslakói a múmiák.

- A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák.

- Amikor a törököket felrobbantották, nem szóltak semmit, csak tovább harcoltak.

- A valós szám az, amelyik tényleg annyi, amennyi.

- Eötvös József többek között Budán született.

- A magyar vitézek többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már előbb elestek.

- A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit sem lehet kétszer megölni.

- Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghódítsa..."

Este aztán elcsíptem a a kedvenc stand up-os pasit (szórakozzatok ti is:) )

Este pedig csak annyi kellett egy levélben:

"Viki, Kiskunsághoz mit szólsz?"

ui: köszi a Porontyosoknak, akik áttaláltak és jelentősen megemelték a látogatottságomat, szevasztok:)