Reggel elgondolkodtam azon, hogy vajon jó-e, amit és ahogy blogolok, s jó döntés volt-e anno, amikor úgy határoztam, hogy nem CSAK gyerekes élmények és nem CSAK beszámolók lesznek fent. Hanem CSAK dolgok, ami és ahogy eszembe jut, leginkább a feldolgozhatóság miatt és a bezzegdolgok elkerülése miatt. Ma reggel aztán, amikor találkoztam a nevemmel egy komolyabb blogban, megtorpantam, hogy ez akkor most vállalható-e így - mert előbb vagy utóbb ide talál, aki akar, velem kapcsolatban- az anyázásokkal, köcsögölésekkel (tudjuk Gy., te mindig az óvatos duhaj voltál) meg minden pőreséggel együtt. Nem is tudom. Lehet, hogy foltvarrásról kellene blogolnom, megmutatva, hogy milyen kreatív vagyok. Vagy ÉS cikkekről kellene értekeznem, megmutatva, hogy dinnyelé mellett agyvizem is van. Vagy mittudomén. Lehet, hogy csak novellákat kéne feltennem. Persze az is lehet, hogy akkor az olvasottságom nudlibb lenne, de ki tudja, lehet, hogy remegve várnátok, hogy képet töltsek fel a legújabb falvédőről...hiszen mindent az olvasókért.