Vasmacs

Tolsztoj egy zseni volt, minden kétséget kizárva. Hiába az évszázados szakadék az író és az olvasó között, olyan egyszerűen, de mégis találóan leírja a dolgok mögöttes tartalmát, hogy ha becsukjuk a szemünket, előttünk van minden, amit elképzelt. Nemcsak a leírói képessége lenyűgöző, hanem az, ahogy a fejekben működő dolgokat ábrázolja, ahogy magunkra ismerünk egy-egy szereplőben. Nem véletlen egyébként, hogy Tolsztojt is megvilágosodott emberként tartják számon, de ez végülis, nekünk teljesen mindegy. Amikor elkezdtem olvasni az Anna Kareninát, azt hittem, hogy teljesen egyet fogok érteni Karenina helyzetével, de nem. Pedig nem lett a számba adva, talán öregszem és az értékek áthelyeződtek. Valami aljas és állatias dologgal tudom azonosítani Vronszkijhoz fűződő viszonyát, inkább látom őket ösztön lénynek, pedig ki tudja, lehet, hogy ez is csak a világból való, valós kiábrándultságunk-om.

Gimiben egyébként kínzás Tolsztojt olvastatni. Sokáig nem értettem, hogy az ofő hogy adhatott ötöst az ebből a könyvből írt fogalmazásomra, amit így utólag, nyilvánvalóan nem olvastam el. De aztán rájöttem, 15 év után, hogy pontosan tudta, hogy talán egyszer nyálaztam át, 50 oldalakat ugorva, de nem várta el, hogy 15 évesen azonosuljunk olyan filozófiával és élethelyzetekkel, amik annyira elvonatkoztatottak tőlünk, mintha most az agysebészetről kellene írnom tanulmányt.

A múlt héten egyébként azt álmodtam, hogy Gy. elcipelt egy dedikációra, ahol Tolsztoj írta alá a könyveit. Ott ült egy kis lepukkant fa bódéban, baromi nagy szakállal, de nem tudtam közelebb menni. Aztán Gy. hozta vissza a könyvemet nagy boldogan, én meg néztem, hogy miért Hrabal aláírás van benne. Ő biztosan azért keveredett bele az álmomba, mert hosszan töprengtem, hogy miért van a saját, manó fejű képe minden könyv elején, pedig biztosan kitaláltak volna valami jó borító tervet helyette.

S hogy Tolsztoj unokája abból él, hogy spemabanknak szállít...nos, elgondolkodtató. Mert hát millió közül én is leginkább úgy írnék, mint ő, még akkor is, ha több ezer gimnazista égetné el legszívesebben a könyveimet.